Amikor láttam
Vak volt, vad és hajthatatlan
Mélybe zuhantan mozzanatlan
Egyedüllétbe mélyedve fordulva
Nézett a semmibe.
De nem látta
Amint az égről az angyalszárnya
Csendesen lehajtja s magába
zajtalan dalt mormol untalan
hiába.
Mert nem látta
A vak, az angyal dalának
Édes útját a szívéig.
Nézhetetlen II. - Variáció, a sötétségre.
Amikor utoljára láttam
Vak volt, vad volt, s hajthatatlan,
Zsíros kövön ült moccanatlan
Vak volt, vad volt, s hajthatatlan,
Zsíros kövön ült moccanatlan
És hallgatott nagyon
Arról, mikor verik agyon
A teljes világot.
Arról, mikor verik agyon
A teljes világot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése